Lukasenkát egyre szorosabban öleli az orosz medve

Fehéroroszország sosem volt ennyire a nyugati országok fókuszában, mint most. De hogy kerültek a középpontba a fehéroroszok? És hogy védelmezi az orosz medve a felségterületét?

Európa utolsó diktátora címmel szokták illetni Aljakszandr Lukasenka fehérorsz elnököt, aki 1994. július 20. óta van hatalmon.

Az elmúlt 25 évben számos és kőkemény kritikát kapott a diktatórikus rendszere miatt, azonban valahogy mindig sikerült túlélnie Lukasenkának.

Az elmúlt negyed évszázadban viszont talán sosem volt még akkora nyomás alatt az elnyomó rendszer, mint most. A 2020-as választás újabb Lukasenka győzelmet hozott, a választók több mint a 80%-a szavazott a regnáló elnökre. Ezt az igencsak megkérdőjelezhető végeredményt az ellenzék nem ismerte el, de a nyugati országok szerint is tisztességtelen volt a szavazás lebonyolítása.

Az ellenzék nem hagyta annyiban a dolgot, és minden eddiginél nagyobb tüntetéshullám kezdődött az ország egész területén.

Természetesen Minszkben voltak a legnagyobb demonstrációk, és a nemzetközi sajtó egyre nagyobb érdeklődést kezdett mutatni, amikor megérkeztek az egyre brutálisabb oszlatásokról szóló riportok. A véres összecsapások képei és videói hamar körbejárták a világot, illetve nagy felháborodást keltett a 30 ezer ellenzéki tüntető őrizetbe vétele. A rendőri brutalitás ne ismert határokat, egy-egy nagyobb tüntetés alatt több százan is megsérültek, és legalább négyen életüket vesztették.

A fehérorosz helyzetet a nyugati kormányfők egytől egyig elítélték, és szankciókkal próbálták Lukasenkát jobb belátásra bírni, és egy darabig úgy tűnt, hogy sikerült is, hiszen az elnök reformokat helyezett kilátásba. Az idő a regnáló elnöknek dolgozott, az ellenzéket igyekeztek gyengíteni, míg diplomáciai úton teljes erővel az orosz felé fordultak. A húzás bejött, Moszkva többször is kihangsúlyozta, hogy az egyik legszorosabb partnerük Fehéroroszország, és ha bármilyen módon a nyugatiak el akarnák mozdítani a jelenlegi vezetést, akkor annak nagyon komoly következményei lesznek. Putyin nagyon szorosra fűzte a szomszédos országgal a kapcsolatot, és ezzel bebiztosította az orosz határ védelmét.

A májusi Ryanair földre kényszerítése volt a következő nagy konfliktus, amiben Putyin szintén kiállt fehérorosz kollégája mellett.

Nemzetközi szakértők szerint Lukasenka egyedül nem is cselekedett volna, szinte biztos, hogy az akcióra zöld utat kapott Moszkvától. Ha ez így történt, akkor az csak az oroszoknak kedvezett.

Előre borítékolható volt, hogy egy ellenzéki újságíró ilyen színpadias letartoztatása újabb szankciókat von maga után, és a Minszk még nagyobb függésbe kerül Moszkvával. Az EU szankciói kemények és határozottak voltak, és egyként ítélték el a gépeltérítést. Lukasenka pedig újabb lépést tett a szakadék felé, hiszen nyugat felé a maradék kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai is megszűntek, az ország szinte teljesen elszigetelődött. Ha pedig gazdaságilag bajba kerül az ország, akkor további hiteleket kérnek Oroszországtól, aminek pedig kemény ára lesz.

Ráadásul a politikailag megosztott Fehéroroszország ipari termelése sincs a csúcson, hiszen az alul motivált és elhallgattatott emberek kevésbe hatékonyak.

Június 16-án pedig az is kiderült, hogy Lukasenka katonai támadástól tartva elkezdte felállítani a védekezéshez szükséges infrastruktúrát, az önkormányzatokat és régiókat készültségre kötelezte, ami újabb kiadásokkal jár, és újabb hiányt hoz a fehérorosz költségvetésben, ami újabb orosz segítséget vetít előre. Ez a segítséget pedig Putyin szívesen megadja, ha közel tudja magához Minszket, és keresztbe tehet az EU-nak.

Oroszország és az Európai Unió csatározásai több fronton zajlanak, Ukrajna mellett kémakciókkal borzolja a kedélyeket Moszkva, emellett pedig az orosz gáz egy olyan adu Putyin kezében, amitől nehezen tud szabadulni a Nyugat.

Egy biztos, az EU egységesen fellépve eredményeket fog tudni kicsikarni Oroszországtól, esetleg további szankciókra is szükség van, de közben mindig a háta mögé kell nézzen, mert az orosz taktika nem csak frontális elemekre épül, a hátországokban is szorgosan a bomlasztanak.